VIII. nap – Mondtam tegnap, hogy végtelen….
Igen, ma folytatódott az a végtelenül hosszú és unalmas nap.
Mondjuk így 3/4 7 magasságában felfedeztünk egy rosszindulatú daganatot, de ezt az esetet kivéve ma valójában semmi indokolt dolog nem volt. 4 napos hasmenés, 5 napos torokfájás. Ma egy füles sem jött, ki tudja, mi történt, bár a jó időből gyanítom, hogy még a kicsit fájós kategóriába tartozók is lementek ma strandolni, aztán majd holnap, holnapután beesnek repedezett, lepedékes dobhártyákkal. Izgi lesz.
Most tényleg semmi nincsen. Elmaradoznak a naaaagy és jóóóóó esetek, semmi Doktor House, semmi lábszárfekély…eleve nem kötözünk, sebellátunk, mert belgyógyászatként vagyunk berendezve, csak pocik, belek, aranyerek…
Na jó, talán az a kifakadt bőr alatti ciszta esetleg volt valami, meg a gennycsapocska egy csaj torkában az uvula mögött, de ezek ilyen apró cuccoskák, amik kb. 2 percig boldogítanak, aztán meg el is felejtem unalmamban. Menthetetlenül uborkaszezon van, ma nem volt egyetlen intravénás szuri sem, csak 3 EKG, jön a meleg, jönnek az anginák. DE EZ NEM IZGI!
Addig nyavalygok, majd holnap megkapok 65 beteget, és mindnek lesz valami extra baja, amihez kevés lesz az anamnézisnek kihagyott hely, nem találok majd BNO-t (mert szar a könyv!!!), és még a receptet is beköpi a nyomtató.
Remélem.